ZsengékZSENGÉK

Mik is a zsengék? Jelen esetben mindaz, ami színházi pályámon az önállóan tárgyalható előadások megszületése előtt történt.

Igen, a sor így kezdődik: Csepke vagyok. A népszerű burleszk sorozat címszerepe volt az első nagy feladatom 1984-től 1986-ig. A Varsányi Ferenc rendezte kisfilmekben szüleim, Karsai Gizella és Karsai János huncut gyermekeként kaptam szerepet a bátyámat alakító Tarcsa Zoltán mellett.

1982-től voltam a CSIP gyermek-pantomimegyüttes tagja, s mint ilyen, számos színpadi és televíziós szerepet játszhattam el. Utóbbiak közül a Csepkén kívül számomra az Öcsi a sztár, a TELEMIM sorozat, a Grüss Dich német nyelvleckékre és a Szimat Szörényvoltak igazán emlékezetesek.

Az 1992/93-as évad meghatározó jelentőségű volt az életemben: mint szólista pantomimes lettem a Ki mit tud? televíziós tehetségkutató verseny „színpadi játék” kategóriájának győztese, az „egyéb” kategória döntőse. A vetélkedősorozatban debütált A Fény és Emlék című első szerzői jeleneteim szakmai sikerének hatására vált hobbiból hivatássá, jövővé számomra a pantomim, a színház.

A sikert követően a CSIP-ből lett VITA-MIM társulatban is szólista lettem, illetve művészeti vezető édesanyám, Karsai Gizella mellett tanársegédi feladatokat is elláthattam már. 1994 nyarán szereztem meg a hivatásos előadóművészi működési engedélyt, majd nem sokkal később bemutattam első önállóestemet is Virággá mentem… címmel.

Bár azóta is szívesen foglalkoztatom szólista énemet, alkotóként és előadóként egyaránt csapatban szeretek igazán dolgozni.

Első önálló együttesem a Rogers Személyközpontú Általános Iskola növendékeiből alakult 1996-ban Pantomancs néven. A kis csapat hat éven át működött mint szárnypróbálgatás, kisebb-nagyobb sikerekkel.

A Zsengék közé tartozik az első felnőtt társulatom és stúdióm kísérleti időszaka is. A Melange Pantomimtársulást volt VITA-MIM-es barátaimmal, Várvári-Illés Orsolyával és Várvári Gáborral alapítottuk 1998-ban. Az együttes hatéves fennállása alatt – eleinte vendégművészekkel, majd stúdiósokkal és új tagokkal kiegészülve – műsoraival bejárta az országot, állandó színházi előadásokat tartott, s rendszeres meghívottja volt fesztiváloknak, rendezvényeknek. 2002-ben Magyar fintor című rendezésemmel Strasbourgban is nagy sikert arattunk, de a legnagyobb büszkeség számunkra mégis az, hogy három évadon át hazai kőszínházi műsoron tudtuk tartani a pantomim műfaját Ionesco drámájából készült A kopasz énekesnő című pantomim előadásukkal.

Ez a produkció vetett véget a zsengék korszakának pályámon, s nyitott kaput a professzionális és szélesebb spektrumú színházi gondolkodásmódnak. Hogy különböző tanulmányok és képzések után megszülethessen a New Generation Pantomim Formáció, majd a Mimage Pantomim Színház és Stúdió is; sok szeretett előadás és alkotói munka „hazai pályán” és vendégként.

„Macskaféleként” az Öcsi a sztárban (1987.)
« A 12 »